Interjú Tomislav Ciceli-vel, a horvátországi Állami Geodéziai Hivatal Nemzeti Téradat-infrastruktúra Osztályának vezetőjével
Az október 8-i Nemzetközi Téradat-konferencia 2026 egyik előadója Tomislav Ciceli, a horvátországi Állami Geodéziai Hivatal Nemzeti Téradat-infrastruktúra Osztályának vezetője. A konferenciára készülve miniinterjúban kérdeztük az együttműködés és az NTI (nemzeti téradat-infrastruktúra) kialakításának tapasztalatiról, szerepéről a téradatok szélesebb körű hasznosításáról, valamint arról, milyen új kihívásokat és lehetőségeket hozhat a mesterséges intelligencia. Az interjút magyarul és angolul is olvashatjátok.
Mi volt a legfontosabb tanulság Horvátország nemzeti téradat-infrastruktúrája kialakítása során, különös tekintettel az intézményi, szabályozási és együttműködési kérdésekre?
A legfontosabb tanulság számunkra az volt, hogy a nemzeti téradat-infrastruktúrát (NTI) érdemes a „nyertesek klubjává” tenni: ha az sikeres és vonzó, támogatásban és érdeklődésben sem lesz hiány, hiszen mindenki szívesen tartozik egy nyertes csapathoz. Kezdetben a siker eléréshez elsősorban a mennyiségre helyeztük a hangsúlyt, ma pedig már intenzíven dolgozunk az adatminőség fejlesztésén.
Mitől lehet sikeres az együttműködés a téradatok területén?
A sikeres együttműködés alapja a minden fél számára előnyös (win-win) helyzet megteremtése. Az NTI koordinátoraként számunkra ez azt jelenti, hogy a metaadatok publikusan hozzáférhetők, az adatkészletek szabványos, más rendszerekkel együttműködni képes formában érhetők el. Az adatgazdák számára mindez nagyobb láthatóságot biztosít az adataikon keresztül, ami növelheti az adatkészletek iránti keresletet és azok felhasználását.
Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást abban, hogy a téradatok szélesebb körben hozzáférhetők és újrahasznosíthatók legyenek?
Az NTI kezdeti időszakában az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy meggyőzzük az adatgazdákat arról, hogy a metaadatok közzététele nem jár befolyásuk vagy szerepük elvesztésével. Napjainkban egy hasonló probléma került előtérbe hiszen gyakran ugyanazokat az adatkészleteket kell újra leírniuk, csak más portálokon és eltérő szabványok szerint. Jogosan merül fel tehát a kérdés: „ezt nem csináltuk már meg az NTI számára?” Ezért különösen fontos az NTI és a nyíltadat-keretrendszer jobb összehangolása annak érdekében, hogy csökkentsük a párhuzamosságokat és egyértelművé tegyük a felelősségi köröket.
Hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a téradat-szektort a következő években?
A GeoAI a fejlődés új szakaszát jelenti, és egyre inkább a mindennapi gyakorlat meghatározó részévé válik. Már most jól látható a térnyerése, és komoly lehetőség van arra, hogy idővel a mindennapi életünk szerves részévé váljon. Az emberek mellett a gépek is a téradatok egyik legfontosabb jövőbeli felhasználói csoportjává válnak. Ebben én hatalmas lehetőséget látok az NTI számára: az infrastruktúrának alkalmazkodnia kell a mesterséges intelligenciához, mint új felhasználói kategóriához. A mesterséges intelligencia a metaadatokra támaszkodva tudja majd első lépésként megtalálni, értékelni és kiválasztani az adott feladathoz legmegfelelőbb adatokat.
Mi az a kérdés vagy tapasztalat, amelyről mindenképpen érdemes lenne közösen gondolkodni a konferencián?
A téradat-infrastruktúra fejlesztése nem egyszeri, világos kezdő- és végponttal rendelkező projekt, hanem folyamatos fejlődés. Az infrastruktúrának újra és újra alkalmazkodnia kell a téradatok felhasználásának új módjaihoz, az új felhasználói csoportokhoz és ahhoz is, ahogyan a téradatokról gondolkodunk.
- Időpont: 2026. október 8.
- Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Díszterem
- A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia honlapján lehet 2026. szeptember 30-ig, illetve a rendelkezésre álló férőhelyek betöltéséig.
További részletek a konferenciáról: https://lechnerkozpont.hu/cikk/nemzetkozi-teradat-konferencia-2026-kozos-gondolkodas-a-nemzeti-teradat-okoszisztema
EN
What has been the most valuable lesson learned in developing your country’s National Spatial Data Infrastructure including its institutional, regulatory and collaborative aspects?
Make NSDI a winning club and you will certainly not lack support and interest, because it is an undeniable fact that everyone wants to be a member of a winning team. In the beginning, we based our success on quantity, and now we are intensively dealing with quality.
What makes cooperation successful in the geospatial sector?
Successful cooperation is one that creates a win-win situation. From an NSDI perspective, for us as coordinators, this means published metadata and accessible datasets that can be used interoperable. From the data owner’s perspective, it means greater visibility and accessibility of their data, which in turn can lead to increased demand for and use of those datasets.
What do you see as the biggest challenge in making geospatial data more accessible and widely reusable?
In the early days of NSDI, a key challenge was convincing data owners that publishing metadata would not mean losing their influence or relevance. Today, a similar issue has re-emerged: they are often asked to describe the same datasets again, but on different portals and according to different standards, prompting the question: “Haven’t we already done this for NSDI?” Better alignment between NSDI and open-data framework is therefore essential to reduce duplication and clarify responsibilities.
How will AI shape the geospatial sector in the coming years?
GeoAI represents a new stage of development that is rapidly becoming mainstream. We can already see that it is here, with strong potential to become part of everyday life. Alongside humans, machines are emerging as one of the most important future users of spatial data. This is where I see a major opportunity for NSDI: to adapt its infrastructure to AI as a new category of user—one that will use metadata as the first step in discovering, evaluating, and using the most appropriate data
What is the key message you would like to share and discuss with the audience in Budapest?
The spatial data infrastructure development is not a one-off project with a clear beginning and end. It is a continuous process of change, through which the infrastructure adapts to new ways of using spatial data, new categories of users, and evolving perspectives on spatial information.
